Dalszöveg

Japán

naka ai no sora no shita de soyogu kaze yuragu hana
hoho tsuttau namida no ito
afuredasu michi renai hibi no sabishisa
dakiyosete nee

kotoba mo naku sugata mo nai
sumiwataru kaori yorisou
aseta omoi shinku ni soshite
yomigaeru ima

ienai kokoro no kizu
tomadoi aishita kizu

mou nidoto modoranu toki kaze wa nagi kage o utsu
tsutsumikomu setsuna no ka ni

magira wasu tayutau omoi no munashi sa
dakishimete nee

toki o koete sora o koete
kono kaori ga anata deshita
kuchita omoi itami sae kie
sube mo naku tada

ienai yume maboroshii
hatenai ao no kaori

kotoba mo naku sugata mo nai
kono kaori ga anatadeshita
aseta omoi shinku ni sashite
yomigaeru ima

toki o koete sora o koete
sumiwataru kaori yorisou
kuchita omoi itami sae kie
sube mo naku tada

mou nidoto aenai hito
watashi no aishita hito

Angol

Beneath the cerulean sky, the breeze blows, the flowers sway
A trail of tears falls down my cheek
The loneliness from the days when I couldn’t fill it spills out
Hold me close, hey…

Wordlessly, shapelessly
A clear scent draws near
I color my faded feelings crimson
and recall them now

The wound of my heart is unhealed
The wound from when I got confused and loved

Time won’t ever return again; the wind calms down, I grasp at the shadows
In the momentary scent surrounding me

I take my mind off how futile my wavering feelings are
Hug me, hey…

Crossing time, crossing the sky
This scent was you
My dead feelings and even pain will disappear
and there’s just nothing more I can do

I can’t tell you my fantasy
The blue scent comes endlessly

Wordlessly, shapelessly
This scent was you
I color my faded feelings crimson
and recall them now

Crossing time, crossing the sky
A clear scent draws near
My dead feelings and even pain will disappear
and there’s just nothing more I can do

It’s the one who I can’t ever meet again
It’s the one who I loved

Magyar

Az égszínkék ég alatt fúj a szél, ringanak a virágok,
Könnyek csurognak végig arcomon.
A ki nem töltött napok magánya túlcsordul,
Ölelj meg szorosan, hé…

Szótlanul, alaktalanul,
egy tiszta illat közeleg.
Vörösre festem elhalványult érzéseim,
és felidézem őket.

Szívem sebe gyógyíthatatlan,
a seb akkorról, mikor összezavarodtam, és szerelmes lettem.

Az idő sosem tér vissza; a szél lenyugszik, megragadok az árnyékoknál.
A pillanatnyi illat körülvesz.

Kiverem a fejemből, mily hiábavalóak is ingadozó érzelmeim.
Ölelj meg, hé…

Átszelve az időt, átszelve az eget,
Ez az illat te voltál.
Halott érzéseim és fájdalmam is eltűnik,
és már semmit sem tehetek.

Nem mesélhetem el látomásom.
Az ismeretlen illat szüntelenül eljön.

Szótlanul, alaktalanul,
Ez az illat te voltál.
Vörösre festem elhalványult érzéseim,
és felidézem őket.

Átszelve az időt, átszelve az eget,
egy tiszta illat közeleg.
Halott érzéseim és fájdalmam is eltűnik,
és már semmit sem tehetek.

Az egyetlen, kivel soha többé nem találkozhatok…
Az egyetlen, akit szerettem…

Fordította: Xiaoyu